Történik két faluban:

az első és második felvonás Lepénden,

a harmadik felvonás a szomszéd faluban.

Idő: nyár utólja.

FIGYELMEZTETŐ.

A szónak is csak annyiban van értéke, amennyiben az is cselekvés.

Tehát szóból kell a legkevesebb.

Gárdonyi Géza legnépszerűbb drámája, A bor még a népszínmű hagyományaiból táplálkozik, de az 1901-ben bemutatott mű, már túlmutat a sztereotip parasztábrázolás kelléktárán és a naturalizmus jegyei fedezhetők fel benne. A történet középpontjában a falusi kisközösség, azon belül a család áll.

A bor című dráma irodalmi előzményét az 1898-ban megjelent Az én falum című novellagyűjteményben találjuk. A drámai adaptáció során az azonos című novellában felvázolt történetet dolgozza át Gárdonyi, számos szereplővel kiegészítve, így kerülnek be A bor történetébe a századforduló olvasóközönségének közkedvelt figurái: Göre bíró és Durbints sógor.

A történet középpontjában a falusi család idilli életének töréspontja áll. A férj, aki felesége kérésére éveken keresztül sikeresen távol tartja magát az italozástól, egy véletlenszerűen összecsődült ünneplősereg unszolására ismét a pohárhoz nyúl. Az így kirobban vita közben a feleség ellen tettlegességig fajul a helyzet, ezért az asszony elhagyja férjét és hazaköltözik. Ettől kezdve mindkét félnek a saját büszkeségével kell számot vetnie, hogy elérjünk a várva várt kibékülésig és természetesen, az elmaradhatatlan boldog befejezésig.

A századforduló írói, szakmai közönsége fenntartásokkal fogadta a darabot, a közönségnél viszont maradéktalan sikert aratott Gárdonyi műve.

Az egyszerű történetet a kiváló jellemábrázolás és a zenei betétek teszik színesebbé.

A Tanyaszínház 2015-ös bemutatójára felkért alkotók elsősorban olyan színművet, olyan történetet kerestek, mely emblematikus helyet foglal el az egyetemes irodalomtörténetben, szórakoztató, de ugyanakkor, a felszínes szórakoztatáson túl a mai kor emberét is megérinti, vagy elgondolkodtatja.