1918 ősze. Az olasz Alpokban egyre hidegebb van, a katonák fáradtak és ingerültek. Ám a legkínzóbb bizonytalanság már nem kintről érkezik, hanem belülről. A központi hatalmak oldalán harcoló etnikumok között, egyre erősebb ellentét feszül. Mindenki vágyja a háború végét.

Pozsonyban, egy család várja haza a fiát. A háború végkifejlete már sejthető, a győztes hamarosan benyújtja a számlát. Felröppen a szóbeszéd, mely szerint a Monarchia szét fog szakadni, ám a magyarok feltétel nélkül bíznak az antant realitásában és IV. Károly bölcsességében.

Csupán néhányan sejtik, hogy már elindult egy kegyetlen játék, melynek szereplői csak kiszolgáltatott bábuk lehetnek a saját táblájukon. Az a játék, melyet messzi és számító hatalmak játszanak, akiknek nem elég pusztán a győzelem, az újrajátszás lehetőségét is meg akarják semmisíteni. Egy olyan játék, melyben élet és halál nem számít, és amiben nincsenek játékszabályok. A játék, ami könyörtelen lépésekkel, rideg valósággá válik…

A szimbolikus gondolatokkal, tényekkel és fikciókkal teletűzdelt előadás a trianoni döntés előtti vívódásokról, fájdalmakról, indulatokról rántja le a leplet, egy család tragédiáján keresztül.

A pozsonyi sortűz áldozatainak emléket állító dráma ősbemutatóként debütál az Udvari Kamaraszínház színpadán.