A Papírrepülők című előadás a fiatalokhoz és szüleikhez is szól. Egy olyan előadás, amely megmutatja, hogy annak ellenére, hogy változnak az idők, a felnőtté válás folyamata semmit sem változott: a folyamat velejárója a félelem, az álmok, melyek soha nem válnak valóra, a viszonzott vagy viszonzatlan szerelem, de legfőképpen az a vágy, hogy a szülők feltétel nélkül támogassák gyermekeiket. Sajnos előfordul, hogy a szülők már más családban élnek, vagy éppen külföldön dolgoznak. Meglepő lehet, hogy milyen helyzetekhez vezet ez az állapot... (Carmen Frățilă)