Mészöly Miklós: Az ablakmosó című drámáját nagyon ritkán állítják színpadra.  Miért tartottátok fontosnak a bemutatását?
 A darabot 1957-ben írta Mészöly Miklós, de csak 1963-ban mutatták be Pécset és azután betiltották. A darab publikációja is komoly politikai ellenállásba ütközött. A Jelenkorban megjelentek belőle részletek és ezt követően a főszerkesztőt eltávolították.

Az Ablakmosónak  van egy olyan politikai kontextusa, ami  behatárolja  a darabot.  Mégis érdemes elővenni, mert általános emberi értékekről szól, így teljesen leválasztható a politikai kontextusról. Enigmatikus a szöveg, tulajdonképpen sehol nincs kimondva, hogy egy ügynökről van szó, ez csak az értelmezés egyik lehetősége. Bár még nem találkoztam ezzel a meghatározással, de leginkább titokdrámának  nevezném,  mert az Ablakmosó figurájáról egymásnak ellentmondó információkat mondhatunk el úgy, hogy azok az információk helyesek.  Ő ügynök is, de nem feltétlenül  a politikai hatalom képviselője. Lehet metaforikus értelemben vett felsőbb hatalom, pokoli,  de akár mennyei is. Annyira komplikált a figura és annyira összetett a szöveg, hogy nem lehet elvinni egy irányba. A titoknak, a kimondhatatlannak a körbejárásáról szól.  Az Ablakmosó  paradoxon, többféle, egymásnak ellentmondó értelmezési lehetőséggel.  Például a  manipuláció értelmezhető úgy is, hogy szörnyű dolgokat művel,  miközben végigvezeti  Tomit és Annit a lélek pincéin, a belső poklon át, de mégis az az érzésünk, hogy közben létezik egy magasabb rendű cél, amit  ő képvisel.  Nem egyszerűen arról szól, hogy jön a kísértő, aki felkínálja az alternatívát, majd erre ráépül az új gondolkodás,  a beszéd és a cselekvés, hanem a pokoljárás által egy másik  dimenzió nyílik meg a figurák előtt.  Csak az előadás végén derül ki, hogy a manipuláció sikeres lesz vagy sem.

 Az Ablakmosó hipnotizálja a fiatal párt, nem tudatosan cselekszenek.  Szerintem ha az ember hipnotikus állapotban cselekszik, nem olyan drámai, mintha döntés elé lenne állítva.  Amikor jön valaki, aki felkínál egy olyan lehetőséget, amit eddig kizártunk, amiről nem vettünk tudomást,  csak ott van a tudatalattiban  valahol, és annak a valakinek sikerül felnyitni a szemünket, akkor megváltozik a gondolkodásunk és eszerint cselekszünk.  Ez egy általános séma: jön egy idegen, azt állítja, hogy mi már találkoztunk.  Nem emlékszik rá az, akinek ezt mondja.  Ezután megindul az embernek önmagával való szembesülése.  Minden dolog, amit eddig kirekesztett a tudattalanjába, az most felszabadul.  Ugyanez működik David Lynch Lost Highway című filmjében,  Krúdy Gyula Asszonyságok díja című regényében vagy Nyina Szadur A csodálatos öregasszony című darabjában.  Ez egy általános struktúra, ami a titok, a szembesítés, egy út bejárása körül forog, ami után átléphetünk egy új perspektívába.

Örkény: Tóték című darabjával is lehet párhuzamba állítani, ahol szintén egy külső erő tör be egy család életébe és tönkreteszi azt.
Úgy gondolom, a Tótékban ez sokkal konkrétabban jelenik meg. Ebben a szövegben az a nehéz, hogy egyszerre  több síkot visz  párhuzamosan.

Az Ablakmosó lehet egy külső hatalom képviselője, ugyanakkor a rombolás csak eszköz.  Tomival sikerül végigjáratnia az utat és maga mellé állítania, de Anni ellen fegyvertelenné válik. Elveszíti az összes eszközét, noha a tettet véghezviszi.   Mégsem sikerül bemocskolnia, mert Anni nem védekezik, hanem felvállalja az áldozatot. Ahhoz, hogy az Ablakmosó eljusson idáig, önmagát kell lelepleznie.  Az is egy olvasat, hogy ő jót akar és azért mossa le az ablakokat, hogy tisztán lássunk, ami  természetesen megint csak metaforikus. A végén ott van az a kiábrándult állapot, hogy az Ablakmosó, noha elérte a célját, mégsem győzedelmeskedett.  Szétrombolta Tomi és Anni kicsi fészkét, de nem sikerült őket továbbléptetnie.  Ott maradnak ketten a romokon, de nincs megválaszolva, hogy mit fognak ezzel kezdeni. Ebben a harcban mindenki veszít.

Változtattatok-e a szövegen?
Sokat húztunk belőle, mert az volt a benyomásunk, hogy Mészöly túlírta a darabot. Ez a lecsupaszítás szabadságot adott. Az eredeti szövegben vannak olyan részek, amelyek kidolgozatlanok, nem jelentősek.  Kihagytunk egy másik síkot is, amely csak bonyolította volna a darabot.  Így is nagyon kódolt a szöveg.   Az Ablakmosó sem egy figurát játszik, hanem a történetben szereplő adott figurán belül sok-sok különböző alakot. Folyamatos metamorfózisban van.  Az árnyékkal való szembesülés az Ablakmosóval való találkozás. Az Ablakmosónak nincs énje. Nem tudjuk, hogy ki ő, honnan jött. Valaki küldte és olyan kérdések megválaszolására serkenti azt, akivel találkozik, amit az illető addig került, amiről nem vett tudomást. Az Ablakmosó olyan, mint egy tükör.  Szembesít a félelmekkel, a vágyakkal, az elnyomott érzésekkel.

Hogyan jött létre az előadás? Kik játsszák a darabot?
Az előadás a kassai Thália Színház előadása, a Zsámbéki Színházi Bázis segítségével.  Az „Itt van a helyed”  program keretében, az NKA támogatásával  valósul meg.

Az ösztöndíj célja az, hogy olyan fiatalokat karoljon fel, akiknek még nincs stabil szerződésük, állásuk.  Mindannyian ösztöndíjasok vagyunk, kivéve Ifj. Havasi Pétert és Nádasdi Pétert, a kassai Thália Színház színészeit.  A darab premierje a kassai Thália Színházban december környékén várható és reméljük, Magyarországon is játszhatjuk még.