12+

Miért ilyen hülye mindenki?

Miért nem ért meg az anyám?

Miért az Ipadem a legjobb barátom?

Miért nem halad a nagymamám a korral?

Miért nem ért meg a barátnőm?

Miért foglalkozik mindenki csak és kizárólag saját magával?

Hogy miért?

Hogy legyen miről előadást csinálni.

Most mondjuk bábokkal. Meg hangszerekkel.

Lehetséges a valódi kommunikáció két ember között? Érdekel minket egyáltalán, mit mond a másik? Ha eléggé akarnánk, meg tudnánk még érteni? De miért nem akarjuk eléggé?

Ezek tervezett előadásunk alapkérdései. Az emberek közötti kommunikáció nehézségéről, és ennek okairól szeretnénk különböző bábtechnikák segítségével, a pantomim és a bohóctréfa eszköztárát is segítségül híva előadást készíteni.

Azt vettük észre, hogy az emberek nem fektetnek elég energiát abba, hogy megértsenek másokat. Vagy hogy megértessék magukat. Egyáltalán a párbeszédbe. Egyre többet „beszélgetünk” különböző fórumokon, de mintha egyre kevesebbet beszélgetnénk igazán. Egyre több a lájkolónk, de vajon hány ismerne fel közülük minket az utcán? Okostelefonjaink segítségével állandó párbeszédben lehetünk barátainkkal és munkatársainkkal, sőt, szinte elvárás, hogy legyünk is. Ez a fajta folyamatos kommunikáció már teljesen átszövi az életünket, egy negyedik dimenzióként létezik. De ez a negyedik nem vonja el túlságosan a figyelmünket a másik háromról? Egyre több dologra koncentrálunk egyszerre. De nem veszítjük el ezzel azt a képességünket, hogy igazán oda tudjunk figyelni egy dologra? Például arra az emberre, akivel éppen beszélgetünk.

Persze nem gondoljuk, hogy kizárólag a Csúf Kopasz Modern Technika okolható minden rosszért. Az emberek egymástól való elhidegülése nem huszonegyedik századi kuriózum: a szülők mindig is nehezen értettek szót a gyerekeikkel, a szegények a gazdagokkal, a kutyások a kutyátlanokkal, a házasok a szinglikkel, és még sorolhatnánk. Ha pedig nehéz megérteni a másikat, akkor az a legegyszerűbb, ha meg sem próbáljuk megérteni, inkább legyömöszöljük a torkán a mi igazunkat - gondolhatnánk.

Előadásunkkal a felvázolt problémakör komikus vetületét szándékozunk megragadni. Az a célunk, hogy a nézők magukra ismerjenek, hogy szembesüljenek esetleges hibáikkal, de mindezt a humor és az irónia eszközével szeretnénk elérni. Azért is tartjuk ezt fontosnak, mert családi előadást szeretnénk létrehozni, amellyel a felnőtteket és a gyerekeket (kb. hatéves kortól) egyaránt megszólíthatjuk.