Theater Online
Határon Túli Színházak
Instagram
  • Nyitólap
  • Programok
  • Színházak
  • Bemutatók
  • Személyek
  • Hírek
  • Írások
  • Kisvárdai Fesztivál
  • TESzT

Színházak

Szín-Tár Fesztivál

  • Előadások
  • Galériák
  • Hírek
  • Írások
  • Műsor
  • 2024/2025
  • 2023/2024
  • 2022/2023
  • 2021/2022
  • 2020/2021
  • 2019/2020
  • 2018/2019
  • 2017/2018
  • 2016/2017
  • 2015/2016
  • 2014/2015
  • 2013/2014
  • 2012/2013
  • 2011/2012
  • 2010/2011

Federico García LorcaBernarda Alba háza

Asszonyok drámája Spanyolország falvaiban
  • BernardaTörök Sára
  • Maria JosefaPapp Barbara
  • KoldusasszonyPapp Barbara
  • PrudenciaPapp Barbara
  • AngustiasRéti Nóra
  • MagdalenaSziládi Hajna
  • AmeliaVarga Fekete Kinga
  • MartirioMaizác Stefánia
  • AdelaKádas Petra
  • PonciaszolgálóOrosz Csenge
  • SzolgálóBach Zsófia
  • rendezőKéri Kitty
  • osztályvezető tanárEperjes Károly

Federico Garcia Lorca talán legjelentősebb műve a Bernarda Alba háza, amely az asszonyok drámája Spanyolország falvaiban alcímet viseli, nem véletlenül. „A költő megjegyzi, hogy e három felvonást hűséges dokumentumnak szánta.” – írja a dráma elején. Annak is  nevezhetnénk, ha a mű megírásának körülményeit kutatnánk. Bernarda Alba alakját ugyanis valóságos személy ihlette: Frasquita Alba.  A keménykezű özvegyasszony Federico Garcia Lorcáék házával szemben lakott családjával Asquerosaban, a költő nagybátyja kiszáradt kútjából hallgatta az Alba házban zajló dialógusokat és gyakran látta, ahogy a rácsos ablakok mögött megmozdulnak a függönyök.



A drámában Bernarda a külvilágtól elzárkózva él öt lányával, bezárva tartja anyját is, csak Poncia, a cseléd hordja a pletykát.  A történet temetéssel indul, az apa halála után nyolc éves gyász vár rájuk és a Bernarda által megszabott szigorú hagyományokat kell követniük. „Úgy kell majd élnünk, mintha téglával falaztunk volna be ajtót, ablakot. Addig majd a kelengyéteket varrjátok.”



Sötét szoba, csend, rácsok az ablakokon, megrebbenő függönyök, leselkedő szemek, elfojtott vágyak, fojtogató légkör, feltörő indulatok, fülledtség, hőség, kényszerű, zsarnoki rendszabályok. Csak Adela, a legkisebb lány nem nyugszik bele sorsába: „Nem szokom meg! Nem akarok rabságban élni. Nem akarom, hogy elfonnyadjon a testem, mint a tiétek, nem akarok szobában megaszalódni. Holnap újra felveszem a zöld ruhámat, és kimegyek az utcára! Ki akarok menni innen!”  Hét nő, hét különböző személyiség, akik szabadságra és szerelemre vágynak, s akiket egy közös sorsra ítélt a merev, természetes ösztönöket elnyomni akaró hagyomány és rend, ami végül tragédiához vezet. De a tragédia bekövetkezése sem hozza meg a feloldást. „ És nem akarok zokogást. Csend legyen! Akkor sírj, ha egyedül maradsz. Elmerülünk mindnyájan a gyász tengerében. Csend, ha mondom! Csend!”



A dráma kéziratának végén a június 19-ei dátum szerepel, s Federico Garcia Lorcát pontosan két hónap múlva gyilkolták meg a Bernarda élet ellenes eszméit követő és a szabadságot el nem tűrő falangisták.


A Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Kar III. évfolyamos színművész osztály (lány hallgatóinak) előadása
 

Galéria

  • Bernarda Alba háza
    próbafotók
    2017. március 24.
    MATE Kaposvári Campus Rippl-Rónai Művészeti Intézet

Játszóhelyek, társszínházak, fesztiválok

  • Kecskeméti színház
  • Kelemen László Kamaraszínház
  • Kecskeméti Üzemszínház
  • Kecskeméti Ruszt József Stúdió Színház
  • Bajai Nyári Színházi Játékok
  • Kecskeméti Udvarszínház
  • Kozszt
  • Vándorfesztivál
  • Erkély
  • EFOP-3.3.2-16
Az oldal megjelenését támogatja:Nemzeti Kulturális Alap
© 2025. - THEATER Online - theater.hu