Theater Online
Határon Túli Színházak
Instagram
  • Nyitólap
  • Programok
  • Színházak
  • Bemutatók
  • Személyek
  • Hírek
  • Írások
  • Kisvárdai Fesztivál
  • TESzT

Színházak

Shakespeare Fesztivál Gyula

  • Előadások
  • Galériák
  • Hírek
  • Írások
  • Műsor
  • 2021/2022
  • 2020/2021
  • 2018/2019
  • 2017/2018
  • 2016/2017
  • 2015/2016
  • 2014/2015
  • 2013/2014
  • 2012/2013
  • 2011/2012
  • 2010/2011
  • 2009/2010
  • 2007/2008
  • 2006/2007
  • 2005/2006

William ShakespeareLear

„Színházi meglepetések, egy nagy rendező váratlan és bátor látomásai”
  • LearBritannia királyaMariana Mihuţ
  • Gloster grófValeria SeciuDana Dogaru
  • EdmundGloster törvénytelen fiaIoana PavelescuRodica Lazăr
  • EdgarGloster fiaAndreea BibiriEmilia Bebu
  • GonerilLear leányaDaniela NaneMaria Obretin
  • ReganLear leányaIrina UngureanuMihaela Mihăescu
  • CordeliaLear leányaNicoleta HâncuIlinca Manolache
  • Alban fejedelemIuliana CiuguleaLia Bugnar
  • Kent grófVirginia MireaAda Navrot
  • Cornwall fejedelemIoana Macaria
Fordítás: Ioana Ieronim, Andrei Serban, Dana Dima
Bufonul Virginia Mirea / Dorina Chiriac Oswald Liliana Pană / Ilinca Manolache Regele Franţei Lia Bugnar / Nicoleta Hâncu Regele Burgundiei Cristina Casian / Gabriela Romanov Doctorul Lia Bugnar / Nicoleta Hâncu Cavalerul Cristina Casian / Gabriela Romanov Ansamblu Anca Constantin, Geo Dinescu, Ana Covalciuc, Gabriela Romanov, Profira Serafim
  • rendezőAndrei Şerban
  • díszlettervezőDragoş Buhagiar
  • jelmeztervezőLia Manţoc
  • színpadi változatAndrei Şerban

A Lear nőkkel…

„Megpróbálom elképzelni, mit érezhetett az a görög színész, akinek Medeia monológját úgy kellett megszólaltatnia, hogy közben tombolva gyűlölte a férfiakat. Vagy elképzelem, hogy milyen lehetett annak az Erzsébet-kori férfiszínésznek, aki egy nő szerepét játszotta (legyen az Viola vagy Rosalinda), majd e szerep során mégis férfinak álcázta magát, majd újra visszaváltozott nővé? Miért van az, hogy a színpadon női szerepet játszó férfi látványának félreérthetősége mégis vonzó volt mind a görög színjátszásban, mind pedig az Erzsébetkori színházban? Azt a döntésemet, – hogy ebben a darabban minden szerepet nők alakítsanak – azért hoztam, mert úgy tűnt nekem,hogy ez természetes folytatása a régi parodizáló előadásoknak. A Lear király olyan mű, amelyben a legtöbb szerep a férfiaké, s most a nők adhatják elő a darabot művészi szabadsággal és öletekkel, bátran elszakadva a valóságtól…

Boldog vagyok, hogy ismét abban a színházban rendezhetek, ahol 40 évvel ezelőtt a Julius Caesarral debütáltam. Ezt a darabot Shakespeare fiatalon írta, majd a Lear királlyal elérte pályája csúcsát. Remélem, a mi megvalósuló előadásunk is ezt az ösvényt fogja követni.”

Andrei Şerban


Andrei Şerban román származású, Amerikában élő rendező.

A XX. századi egyetemes színház kiemelkedő alakja. Bukarestben született, s már kisgyermekként bábszínházi előadásokat tartott otthon, és társaival csatajeleneteket imitált. A bukaresti Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanult, s hallgatóként a Julius Caesart vitte színre, amelyet a mai napig a legvakmerőbb vállalkozásának tart. 1969-ben az Egyesült Államokba emigrált. 1970-ben Párizsba költözött, hogy Peter Brook Nemzetközi Színházkutató Intézetében tanulhasson.

Több mint két évtizedig Şerban nevét az A.R.T-tal (American Repertory Theatre – Cambridge, Massachusetts) azonosították, hiszen számtalan rendezése fűződik a színházhoz: A velencei kalmár, A makrancos hölgy, Periklész, A három nővér. Rendezett továbbá Los Angeles, Párizs, Bécs, Bologna Helsinki, Tokyo híres színházaiban. 1990 és 1993 között A Bukaresti Nemzeti Színház igazgatója volt.

Önéletrajzát 2006-ban publikálta.

  • Az előadás hivatalos oldala

2008. 11. 15.

Játszóhelyek, társszínházak, fesztiválok

  • Gyulai Várszínház
Az oldal megjelenését támogatja:Nemzeti Kulturális Alap
© 2025. - THEATER Online - theater.hu