A marosvásárhelyi szerző trilógiájának második része, a Bányavakság egy keserű komédia a székelyföldi település, a név nélküli falu közösségének vakságáról. A szereplők a szétesés utolsó lépcsőfokán léteznek, ahol már az emberek elveszítik az identitásukat és emberségüket. Ezek a szereplők nem egy betegség miatt vakultak meg, hanem a szegénység, a torz ambíciók és titkok miatt. A túlélésért való küzdelem működteti őket, ezért úgy élnek, mint valami vakok: úgy szavaznak, mint a vakok, úgy tesznek, mintha nem látnák a nővér fájdalmát vagy a lány eltévelyedését, ahogy azt az ürességet sem, amit a fakitermelő maffia hagyott maga után. Megvakította őket az interetnikus vakság, és nem látják, hogy apránként elhal, felszámolódik az egész falu.