Ez egy olyan előadás, amely klasszikus operalibrettókra épít, és újraírja a női főhősök sorsát. A történetek Médeáról (Luigi Cherubini), Saloméról és Elektráról (Richard Strauss), valamint Turandotról (Giacomo Puccini) szólnak – olyan alakokról, akiket hagyományosan a szenvedély, az őrület vagy a végzet áldozataiként ábrázolnak. Az opera.exe című előadás ezekből a történetekből az emancipáció és a patriarchális renddel szembeni radikális ellenállás motívumait emeli ki, amelybe a hősnők bele voltak zárva.

A Krakkói Táncszínház performereinek teste a transzformáció hordozójává válik – olyan térként működik, amelyben a régi operai narratívák kódolva vannak. A humanoid „botok” feltörik az operalibrettókat, és megpróbálnak túllépni a rendszereikbe beprogramozott történeteken. A történetek dekonstrukcióját Piotr Peszat zenéje erősíti, amely a klasszikus hangzásokat (Anna Zawisza előadásában megszólaló áriákat) modern kompozícióban használja fel. A librettók részletei és az ismert motívumok a dekonstrukció alapanyagává válnak – egy zenei palimpszeszté, amely a performerek testi jelenlétével rezonál.