Mikszáth Kálmán híres regénye, melyből Závada Pál készített nagyszerű színpadi adaptációt a 19. század első éveibe kalauzol minket. A nyári szabadságát töltő Buttler János grófot, Dőry báró arra kényszeríti, vegye feleségül a helyi plébános által megejtett lányát, így leplezve a család becsületén esett foltot. Buttler akárhogy tiltakozik, s fogadkozik, hogy ő már eljegyezte Horváth Piroskát, szomszédjuk leányát, a csábító pap összeadja őket. Így indul a történet.

Buttler pert indít a házasság érvénytelenítésére. Az ügy azonban túlnő a szereplőkön: az egyház a papi botrány leplezése, a magasabb társadalmi körök pedig a Dőry család érdekében kísérlik meg rávenni Buttlert a helyzet elfogadására. A gróf azonban kitart szándéka mellett. Ám a lefizetett tanúk ellene vallanak, s a szentszék a házasságot érvényesnek nyilvánítja. Mivel azonban Dőryék egyik tanúja bevallja, hogy hamisan tanúskodott, Buttler perújítást kezdeményez abban a reményben, hogy az egri érsek – aki neki köszönheti kinevezését – igazságos ítéletet hoz. Pyrker azonban magasabb egyházi érdekekre hivatkozva elutasítja a keresetet. S mivel időközben a házasfelek között is dúl a háború, Buttler belátva, hogy a törvény nem az igazság oldalán áll, másfajta lépésre szánja el magát…

Mikszáth regénye nem csupán egyházellenes vádirat, hanem arról a mechanizmusról vall nagyon pontosan, ahogy az igazság eltusolását intézik bizonyos szervek és intézmények, ahogy kéz-kezet mos alapon elferdül, eltorzul egy helyzet… Sajnos a 19. század óta ez a módszer nem sokat változott, az állami, egyházi, hatalmi összefonódásokkal szemben az egyén igazsága óhatatlanul elbukik.