Táncrend. Szigorú rendje a zenének és a mozgásnak.

Az előadás Európa XV. századi zenéjéből táplálkozik. A Basse Danse a század legelterjedtebb udvari tánca, "földközeli", lassan, csendesen, kecsesen lépegető.

A kereteket egyrészt a korszakra jellemző stílusjegyek, másrészt a mozgásanyag struktúrája szabja meg. A zene a harmónia megteremtésére, az idő kitöltésére, szórakozásra és táncolásra szolgál; elemelt, súlytalan, elegáns létezés.

A koreográfia rendezőelve a kiszámíthatatlanság, az izmok és a reflexek működése.

Egzaltált szólókból közösség fejlődik, a szimultán mozdulatok szinkronná válnak.

A mozgás szétbomlott elemei új formákat alkotnak. A fizikalitás által kiváltott tudatállapot és annak a mozgásra való visszahatása végteleníti a koreográfiát.

Az előadás 2012-ben elnyerte a Lábán Rudolf díjat, és a 2012-es év 20 legkiemelkedőbb előadása közé választotta az Aerowaves nemzetközi hálózat