A bohóc nem attól bohóc, hogy mindig nevetséges, hanem attól, hogy meg meri mutatni a sebezhetőségét: 

Hogy nem tud valamit. 

Hogy fél.

Hogy elbukik, mégis újra és újra próbálkozik. 

Talán ezért is lehet mindannyiunk számára ismerős. 

Reményeink szerint az előadás végére nemcsak a bohóc találja meg azt, amit keresett. A nézőben is megszülethet egy felismerés: hogy mindannyiunkban ott él valami abból a gyermeki szabadságból, amelyet a hétköznapok során lassan elveszítünk. 

Talán mindannyiunkban ott rejtőzik egy bohóc. Az előadás pedig arra hív, hogy egy rövid időre engedjük őt előbújni. 

Hogy merjünk játszani. 

Merjünk hibázni.

Merjünk elengedni kapaszkodókat. 

Hogy merjünk játszani.