A Romániában született, Franciaországban élt és alkotott szerző, Gilles Ségal, amikor elkészült A Bábjátékos című drámájával, így kiáltott fel: „Valami könnyedet akartam írni”. Ehhez képest a műve minden lett, csak könnyed felüdülést hozó írás nem: az egész emberi nem tragédiáját egyszemélyben megtestesítő főhőse, a II. világháború után öt évvel a kettészakadt Berlinben élő birkenaui menekült, a világhírű bábjátékos Samuel Finkelbaum ugyanis – hiába próbálják többen is meggyőzni – nem hiszi el, hogy vége a háborúnak, és hogy már nem kell tovább bujkálnia. Így egy panzióba bezárva éli mindennapjait a koncentrációs táborban odaveszett felesége és soha meg nem született gyermeke bábjával, s készül élete nagy előadására, melynek címe: Samuel Finkelbaum tragikomikus élete.

A bábos főhős alternatív valóságát egyfelől tehát klasszikus színház a színházban megoldás keretezi, másfelől pedig egy olyan barátnak az érkezése, akinek Finkelbaum talán mégis képes elhinni: a háború véget ért. Vagy mégsem?