A nautanki nevű, hagyományos zenés-táncos népi színházi forma közép-India északi részein terjedt el. Ha népszerűségét tekintjük, a mozi előtti idők Bollywood-ja volt. A nautanki eredete a saangit (szó szerint zenés színház), bhagat és swang színházi hagyományaiban gyökerezik. A műfaj egy nagyon népszerű daljátékról kapta a nevét, melyben Nautanki hercegnő beleszeret egy egyszerű halandóba, s bár apja, a király elrendeli a férfi kivégzését, a lány kiáll szerelméért, karddal vív, apját házasságuk elfogadására kényszeríti.

Nautanki hercegnő története annyira megragadta a hallgatóságot, hogy a daljáték műfaját nautankinak nevezték el, a XIX. században és a XX. század elején városon és vidéken egyaránt népszerűvé vált. Sok esetben a közösségek szervezték meg az előadásokhoz szükséges anyagi és tárgyi feltételeket. Az előadások többszáz ember számára hozzáférhető szabadtéri helyszíneken zajlottak. Más hagyományos indiai színházi formákhoz hasonlóan a nautanki napjaink átrendeződött szórakoztatóipari térképén fennmaradásáért küzd.

Dr. Dévéndra Sarmá egyike azon szerzőknek, akik kortárs történetekkel és mai globális problémák bevezetésével próbálják meg feltámasztani, életben tartani a nautankit. Amerikában és Európában ő tette ismertté a műfajt. Dr. Dévéndra Sarmá énekes-színész, író, hagyományos és modern színházi előadások rendezője, családjának ötödik művész-nemzedéke, a California State University professzora, számos elismert egyetem vendég-előadója világszerte. Ariane Mnouchkine párizsi társulatát is ő ismertette meg a nautanki-val. Mozifilmek, tv-sorozatok fesztivál-díjas alkotója. További információk angol nyelvű honlapján olvashatók.