A modern irodalom legnagyobb verses drámája az emberi létezés, a hit alapkérdéseit boncolgatja Becket Tamás mártírhalálának témáján keresztül. Előadásunkkal megpróbáltunk méltónak lenni az irodalmi műhöz, olyan formát igyekeztünk találni, amelyen keresztül kibomlik és érvényesül annak gondolatisága, költői ereje és amelynek segítségével megpróbálhatunk ha nem is válaszokat, de pontos kérdéseket feltenni magunknak és nézőinknek egyaránt.

Az amerikai születésű, Angliában letelepedett Nobel-díjas költő, drámaíró talán legismertebb műve a Gyilkosság a székesegyházban. A modern irodalom legnagyobb verses drámája az emberi létezés, a hit alapkérdéseit boncolgatja Becket Tamás mártírhalálának témáján keresztül.

Thomas Becket Canterbury-i érsek 1170. dec. 29-én történt vértanúhalála a morális következetességgel végigvitt élet hitelét példázza. „A vértanú sors a katolikus szemlélet szerint „Isten-közeli" sors, abban az isteni erők, a túlvilági erők, a sors erői működnek. A középkorban kikristályosodott katolikus szemlélet szerint minden evilági történet a Biblia valamely rész-történetét utánozza, a vértanúé lényegében Krisztusét.? Mi a mártíromság értelme, milyen elhúzó erők szerepelnek, hogyan realizálódik a vértanúság értelme a kisemberekben, az érdekből végrehajtott gyilkosság hogyan fertőzi meg az egész életet: ez a költői élmény, s Eliot ezt írta meg.” (Bécsy Tamás)

„Erkölcsi és lélektani szinten a színmű témája a legvégsőkig képviselt megalkuvásképtelen egyéni meggyőződés és a gyakorlatias megfontolásokból a gyilkosságtól sem visszariadó hatalom konfliktusa. Ez egészül ki a darab teológiai mondanivalójával: a világi értékek és a spirituális értékek rendje közötti konfliktussal, illetve a kétféle rendet elválasztó szakadék, a „szent” és a „profán” szféra közötti törés gondolatával.” (Takács Ferenc)