Hírek
A projekt keretén belül, a Regisztrált Tehetségpont és Európai Tehetségpont minősítéssel rendelkező Osonó Színházműhelyt két tagja, Fazakas Misi és Mucha Oszkár színházi nevelési, önismereti, személyiségfejlesztő, csapatkovácsoló és főként színészmesterség és improvizáció műhelyfoglalkozásokat tartott. A képzés olyannyira jól sikerült, hogy a diákok kezdeményezésével egy színházi előadás alapötlete is megszületett.
A képzés első része, a járványhelyzet miatt online zajlott. Ennek az előkészítő szakasznak a főbb lépései az előadásban szereplő fiatalokkal közösen történt meg. Fontos szerep jutott az előadásban szereplő társadalmi és szociális problémák témáinak meghatározásának, annak a kutatói munkának, amely során a történetek gyűjtése és az interjúk készítése megtörtént. Szintén a fiatalok írták meg az adott témák és történetek alapján a monológokat, majd az ötletelés, a színházi formával való kísérletezés és a próbák egy része is online zajlott.
Ez a munkafázis zárult vasárnap a Sepsikőröspatakon megszervezett táborral, amelybe 23 erdélyi fiatallal dolgozott együtt az Osonó, köztük a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum drámatagozatos diákjaival is. A készülő előadás próbái és a színházi kísérletezés jó alkalomnak bizonyult, hogy a szakmai képzésen túl, a fiatalok megtapasztaljanak egy alkotói folyamatot, a maga örömeivel és nehézségeivel. A készülő előadásban pedig beszélni tudnak majd az őket érintő társadalmi és szociális problémákról úgy, hogy a felvetett témákkal kapcsolatban ne állást foglaljanak, hanem leginkább azt mutassák meg, hogy érdemes minden probléma mélyére leásni, belelátni, és az abból megszületett gondolatokkal kapcsolatban a nézőkkel közösen egy moderált interaktív beszélgetésben eszmecserét folytatni annak érdekében, hogy közelebb kerülhessünk a megoldásokhoz.
Az intenzív, elmélyült munka hatásosnak bizonyult és ezt a fiatalok alábbi visszajelzései is megerősítik:
„Úgy érzem hogy az ilyen táborokban nem csak szakmailag, hanem emberileg is rengeteget gazdagodunk. Nem csak azt tanuljuk meg, hogy hogyan adjuk át a mondanivalónk vagy milyen gesztussal fejezzük ki a legjobban érzelmeinket, hanem azt is, hogy bizalommal forduljunk az emberek fele és ne féljünk önmagunk lenni.” (Andi)
„Az eddigi táborokban szerzett tapasztalatom most is igazolta önmagát: szükségünk van egymásra, hogy megismerjük önmagunkat. A szakórák alkalmával vagy az esti beszélgetések során kapott visszajelzések ismételten hozzátettek az énképemhez, világlátásomhoz. Rendkívül szerencsésnek érzem magam, hogy a megnyert pályázatok lehetőséget kínálnak az intenzív szakmai fejlődésre, illetve a találkozás örömére.” (Jácinta)
„Ez a dràmatàbor egy igazi èlmèny volt, akárcsak a többi része a projektnek. Feltöltődtem lelkileg, sikerült megválnom bizonyos gátlásoktól, és a szakmai tapasztalataim is bővültek.” (Géza)
„A tábor számomra egy hét napos, sűrű fejlődési tömb volt. A napi két tréning koncentrációja a legjobb formánkat kívánta meg, s ezt egyre inkább elő is hozta belőlünk. A tréningeken kifáradtunk, s hogy a szünetekben a ,,munkatársainkkal s munkatársainkból" töltődtünk fel, erősebb s erősebb közösséggé alakított. A tábor lejártával pedig megújult ambicióval tértünk vissza a hétköznapokba.” (Péter)
A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, több hónapon keresztül zajló projekt a napokban egy táborral zárult.
Válogatás az archívumból
-
A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Gyerekek és katonák című előadását Urbán András rendezésében mutatta be.2004. június 20.
-
Interjúk
„Valószínűleg keveset csaltam” – beszélgetés Székely Gáborral
Székely Gábor Kossuth-díjas rendező egyike azoknak, akik meghatározták a XX. század második felének magyar színházi életét, ízlését, alapkérdéseit. Bár ő jóval szerényebben fogalmaz. Azt mondja, talán említhetne három vagy négy darabot, amit sikerült jól megcsinálnia. Seres Gerda
-
Interjúk
Öt és fél évtized a fényben
László Béla neve több generáció számára összeforrt a szolnoki Szigligeti Színház előadásaival. Több mint ötvenöt éve dolgozik a színházi háttérben, világosítóként majd fővilágosítóként rendezők, színészek és nézők élményeit formálja láthatatlanul, mégis meghatározó módon. Váradi Nóra -
Interjúk
A senki fája
Árpád, elindítom a telefonon a rögzítést, kezdjük.
– Velem ilyen tekerős izével kellene felvenni ezt a beszélgetést, amivel Bartókék dolgoztak annak idején. A régmúltból maradtam itt, az passzolna hozzám.Bérczes László -
Interjúk
A Budapest- Orfeumtól a meglepetés vendégig
Az 1980.X.11.-én megjelenő Film Színház Muzsika c. művészeti újság megírta, hogy lapzárta után adták át a Színikritikusok díját a Fészek Klubban. A különdíjat a Budapest-Orfeum három szereplője nyerte el: Benedek Miklós, Császár Angela, Szacsvay László. Lovas Ildikó -
Interjúk
„Amit másképp csinálnék, mert nagyon jó élmény volt nekem a rendezés
Először tehát erről a „kalandjáról” kérdeztem Kertész Pétert, aki ha jól számolom hivatalosan 60 esztendeje van a pályán, hiszen 1965-ben diplomázott, igaz, már főiskolásként is voltak sikerei. Lovas Ildikó
-
Interjúk
Az életem nyomokban tartalmaz boldogságot
Papp János sokszínű életébe, pályájába engedett betekintést az interjú során és a címben megfogalmazott bölcsességet engedelmével, ajánlom mindenkinek, magamnak is megfontolásra! Lovas Ildikó















