Hírek
A bemutatót már most hatalmas érdeklődés övezi: a februári előadásokra minden jegy elkelt, ami jól mutatja, hogy a darab kérdései ma is ugyanolyan égetőek, mint egy évtizeddel ezelőtt.
Janne Teller világszerte ismert ifjúsági regénye provokatív alaphelyzetből indul: egy nyolcadikos fiú, Pierre Anthon kijelenti, hogy az életnek nincs értelme, majd kivonul a közösségből, és egy szilvafáról hirdeti a hiábavalóságot. Osztálytársai elhatározzák, hogy bebizonyítják az ellenkezőjét, és gyűjteni kezdik mindazt, ami szerintük „fontos”. A játék azonban hamar kegyetlen spirálba fordul: az áldozatok egyre személyesebbé válnak, a Fontos Dolgok Halma pedig lassan mindent felemészt – tárgyakat, kapcsolatokat, illúziókat.
A Semmi 2.0 nem egyszerű felújítás. Ellinger Edina, a Budapest Bábszínház igazgatója „punk” vállalkozásként jellemezte a projektet, hiszen az alkotók nem csupán új szereposztásban gondolkodtak, hanem teljes egészében újragondolták az előadást. A rendező Hoffer Károly – aki az eredeti produkciót is jegyezte – szerint a kamaszkor kettőssége adja a darab valódi tétjét: a fiatalok már ki akarnak lépni a gyerekkorból, miközben még szükségük van annak biztonságára. Ez az átmeneti állapot pedig különösen fogékonnyá teszi őket azokra az egzisztenciális kérdésekre, amelyekkel a történet szembesíti a szereplőket és a nézőket is.
A mostani változat egyik legfontosabb célja, hogy hitelesen szólítsa meg a mai fiatal közönséget. Ennek érdekében a produkció új zenei anyagát a kortárs könnyűzenei szcéna két népszerű alkotója, cserihanna és Bongor jegyzi. A látványvilág – a jelmezek, a díszlet és az animációk – a 2020-as évek hangulatához igazodik, miközben tudatosan kerüli a gyorsan avuló szlenget és digitális eszközhasználatot, hogy az előadás hosszabb távon is érvényes maradhasson.
A szövegkönyv alapját a bábszínházi adaptáció eredeti változata adja, amelyet az alkotók az új szereplők improvizációival frissítenek fel. Gimesi Dóra dramaturg szerint Teller regényének metaforikus világa a színpadon akkor válik igazán élővé, ha a figurák hús-vér emberekként jelennek meg, komplex kapcsolati hálóval. A barátságok, szerelmek és konfliktusok így nemcsak háttérelemként működnek, hanem szervesen épülnek be a történetbe – és maguk is a Fontos Dolgok Halma részévé válnak.
Az előadásban a Budapest Bábszínház legfiatalabb generációja lép színpadra, vendégművészekkel kiegészülve. A tanárnőt Ellinger Edina alakítja, ami szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen a szereplők többségének egykori egyetemi tanára volt.
A Semmi 2.0 zenés-bábos pszichothrillerként határozza meg magát, és valóban: nem kínál megnyugtató válaszokat. Inkább arra hívja a nézőt – kortól függetlenül –, hogy szembenézzen a saját kérdéseivel. Mit tartunk valóban fontosnak? Meddig mehetünk el az igazunk bizonyításában? És mi történik, ha a bizonyítás ára túl magas?
Válogatás az archívumból
-
A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház bemutatta T.S. Eliot: Gyilkosság a székesegyházban című darabját Vidnyánszky Attila rendezésében. Képek a Avilai Nagy Szent Teréz Plébánia templomban az előadás próbáján készültek.2014. május 20.
-
Interjúk
Ha az ember jó úton jár, jó visszajelzéseket kap, ha nem, akkor olyanokat…
Kubik Anna 45 esztendeje van a pályán, láttuk főszereplőként Portiának, Melindának, Grusénak, Aasenak, Muskátnénak, Lady Milfordnak, Rickl Máriának és láttuk címszereplőként Júliának, Melindának, Yermának, Johannának. Lovas Ildikó
-
Budapest Bábszínház
Semmi 2.0 – amikor egy generáció újra felteszi a legnehezebb kérdéseket
Ikonikus előadását gondolja újra a Budapest Bábszínház: a Semmi című, 13 éven át nagy sikerrel futó produkció február 20-tól Semmi 2.0 címmel, új szereposztással, friss zenei világgal és megújult vizualitással tér vissza, ezúttal a Nagyszínpadon. -
Színek és belső tájak – Vajda Boróka festménykiállítása Kecskeméten
Különleges arcát mutatja meg a közönségnek Vajda Boróka: a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház primadonnája ezúttal nem a színpadon, hanem a festővásznon mesél. BORO BASE című festménykiállítása január 15-én nyílik meg a színház nézőtéri büféjében. -
Interjúk
„Valószínűleg keveset csaltam” – beszélgetés Székely Gáborral
Székely Gábor Kossuth-díjas rendező egyike azoknak, akik meghatározták a XX. század második felének magyar színházi életét, ízlését, alapkérdéseit. Bár ő jóval szerényebben fogalmaz. Azt mondja, talán említhetne három vagy négy darabot, amit sikerült jól megcsinálnia. Seres Gerda -
Interjúk
Öt és fél évtized a fényben
László Béla neve több generáció számára összeforrt a szolnoki Szigligeti Színház előadásaival. Több mint ötvenöt éve dolgozik a színházi háttérben, világosítóként majd fővilágosítóként rendezők, színészek és nézők élményeit formálja láthatatlanul, mégis meghatározó módon. Váradi Nóra
-
Interjúk
A senki fája
Árpád, elindítom a telefonon a rögzítést, kezdjük.
– Velem ilyen tekerős izével kellene felvenni ezt a beszélgetést, amivel Bartókék dolgoztak annak idején. A régmúltból maradtam itt, az passzolna hozzám.Bérczes László














