Theater Online
Határon Túli Színházak
Instagram
  • Nyitólap
  • Programok
  • Színházak
  • Bemutatók
  • Személyek
  • Hírek
  • Írások
  • Kisvárdai Fesztivál
  • TESzT

Hírek

Semmi 2.0 – amikor egy generáció újra felteszi a legnehezebb kérdéseket

2026. január 9.
Ikonikus előadását gondolja újra a Budapest Bábszínház: a Semmi című, 13 éven át nagy sikerrel futó produkció február 20-tól Semmi 2.0 címmel, új szereposztással, friss zenei világgal és megújult vizualitással tér vissza, ezúttal a Nagyszínpadon.

A bemutatót már most hatalmas érdeklődés övezi: a februári előadásokra minden jegy elkelt, ami jól mutatja, hogy a darab kérdései ma is ugyanolyan égetőek, mint egy évtizeddel ezelőtt.

Janne Teller világszerte ismert ifjúsági regénye provokatív alaphelyzetből indul: egy nyolcadikos fiú, Pierre Anthon kijelenti, hogy az életnek nincs értelme, majd kivonul a közösségből, és egy szilvafáról hirdeti a hiábavalóságot. Osztálytársai elhatározzák, hogy bebizonyítják az ellenkezőjét, és gyűjteni kezdik mindazt, ami szerintük „fontos”. A játék azonban hamar kegyetlen spirálba fordul: az áldozatok egyre személyesebbé válnak, a Fontos Dolgok Halma pedig lassan mindent felemészt – tárgyakat, kapcsolatokat, illúziókat.

A Semmi 2.0 nem egyszerű felújítás. Ellinger Edina, a Budapest Bábszínház igazgatója „punk” vállalkozásként jellemezte a projektet, hiszen az alkotók nem csupán új szereposztásban gondolkodtak, hanem teljes egészében újragondolták az előadást. A rendező Hoffer Károly – aki az eredeti produkciót is jegyezte – szerint a kamaszkor kettőssége adja a darab valódi tétjét: a fiatalok már ki akarnak lépni a gyerekkorból, miközben még szükségük van annak biztonságára. Ez az átmeneti állapot pedig különösen fogékonnyá teszi őket azokra az egzisztenciális kérdésekre, amelyekkel a történet szembesíti a szereplőket és a nézőket is.

A mostani változat egyik legfontosabb célja, hogy hitelesen szólítsa meg a mai fiatal közönséget. Ennek érdekében a produkció új zenei anyagát a kortárs könnyűzenei szcéna két népszerű alkotója, cserihanna és Bongor jegyzi. A látványvilág – a jelmezek, a díszlet és az animációk – a 2020-as évek hangulatához igazodik, miközben tudatosan kerüli a gyorsan avuló szlenget és digitális eszközhasználatot, hogy az előadás hosszabb távon is érvényes maradhasson.

A szövegkönyv alapját a bábszínházi adaptáció eredeti változata adja, amelyet az alkotók az új szereplők improvizációival frissítenek fel. Gimesi Dóra dramaturg szerint Teller regényének metaforikus világa a színpadon akkor válik igazán élővé, ha a figurák hús-vér emberekként jelennek meg, komplex kapcsolati hálóval. A barátságok, szerelmek és konfliktusok így nemcsak háttérelemként működnek, hanem szervesen épülnek be a történetbe – és maguk is a Fontos Dolgok Halma részévé válnak.

Az előadásban a Budapest Bábszínház legfiatalabb generációja lép színpadra, vendégművészekkel kiegészülve. A tanárnőt Ellinger Edina alakítja, ami szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen a szereplők többségének egykori egyetemi tanára volt.

A Semmi 2.0 zenés-bábos pszichothrillerként határozza meg magát, és valóban: nem kínál megnyugtató válaszokat. Inkább arra hívja a nézőt – kortól függetlenül –, hogy szembenézzen a saját kérdéseivel. Mit tartunk valóban fontosnak? Meddig mehetünk el az igazunk bizonyításában? És mi történik, ha a bizonyítás ára túl magas?

Budapest Bábszínház

Válogatás az archívumból

  • Tóték
    Tóték
    Tóték
    Tóték
    A Csíki Játékszínben bemutatták Örkény István: Tóték című darabját Victor Ioan Frunză rendezésében.
    2012. június 29.
    Csíki Játékszín
A Theater Online címlapjáról ajánljuk
  • Interjúk

    Most legyek ebben is rendhagyó?!

    „A szakma engem a tenyerén hordoz, és ahol dolgoztam, mindig maximális bizalmat kaptam, ebből fakadóan kiváló munkákat és feladatokat” – fogalmaz Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai-díjas színművész.
    Seres Gerda
  • Interjúk

    Volt egyszer egy Egyetemi Színpad… meg egy Universitas Együttes…

    meg Rock Színház….soroljam még? kérdezem Katona Imrét, aki színészként, dramaturgként, rendezőként és elméleti szakemberként a színpadi kísérletekre, az alternatív kezdeményezésekre tette fel az életét.
    Lovas Ildikó
  • Interjúk

    Nem szeretni kell egymást, hanem végszót kell adni a másiknak ...

    Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben.
    Zsigmond Lilian
  • Interjúk

    „Adják oda az életüket és vérüket azért az előadásért”

    „Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk.
    Seres Gerda
  • Interjúk

    Magának ezer arca van…

    …mondta Marton Endre rendező a 22 éves Csákányi Eszternek a Nemzeti Színházban és bizonyára nem sejtette, hogy a csoportos szereplők közül kitűnő fiatal lány pályáján fényesen igazolja majd a megállapítást.
    Lovas Ildikó
  • Interjúk

    Tükröt tartani, ez a dolgunk…

    ...mondja Lábán Kati, az RS9 Színház igazgatója, miközben bejárom az utcáról kicsinek tűnő színházat, csak a mélybe vezető meredek lépcső ijesztő kissé, de belül nem várt izgalmas terekkel rendelkezik és műsora, ha lehet, még meglepőbb.
    Lovas Ildikó
Az oldal megjelenését támogatja:Nemzeti Kulturális Alap
© 2026. - THEATER Online - theater.hu