Regő rejtem – betlehemes játék régi rigmusokkal Temesváron
A téli ünnepkörre hangol a Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb, Regő rejtem című bábelőadása, amelyet november 12-én a Stúdióteremben mutat be a társulat.
Rumi László Blattner-díjas rendező és a társulat három színésze egyedi módon, rejtőzködő rigmusok és régi dallamok segítségével kelt életre egy rég elfeledett világot: kántáló pásztorok, falusi mesteremberek nyomán, a maguk módján elevenítik meg a karácsonyi szokások rítusát, mindazt, amit az ünnep jelent – közösséget, összetartozást, egymásra figyelést. Az alkotók célja, hogy a nézők a régi történet által napjaink kérdéseivel is szembesüljenek: igazán figyelünk-e egymásra, tudunk-e kapcsolódni a körülöttünk élőkhöz, felismerjük-e a környezetünkben azokat, akiknek gondoskodásra van szükségük?
Játsszák: Erdős Bálint, Lukács-György Szilárd és Vass Richárd. A bábokat és a díszletet Várszegi Kata tervezte és készítette.
A hagyományos népénekeket Ágoston Béla hangszerelte újra és tanította be.
A Kovács Gáborján gyűjtése és átirata alapján készült előadást mindazok figyelmébe ajánljuk, akik nyitottak az ünnep időtlen üzenetére. Az alkotók az előadással a család minden tagjához kívánnak szólni, remélve, hogy az új szemlélet, a játékos megközelítés elindíthat egy őszinte beszélgetést a karácsony eredeti értékeiről.
Az újragondolt, hagyományos betlehemes játékot külső helyszíneken, a környező falvak templomaiban, iskoláiban, óvodáiban is bemutatja a társulat, újfajta élménnyel gazdagítva az ünnepre hangolódást.
Az előadásra meghívást kapnak a Kortina, Palánta, Diák és Senior KultCard-bérletesek.
A REGŐ REJTEM november 16-án 17.00 órától a Fratélia Református Templomban, majd november 17-én 17.00 órától az Új Ezredév Református Központban lesz látható.
Temesvári magyar színház
Válogatás az archívumból
A Kolozsvári Állami Magyar Színházban bemutatták Büchner: Woyzeck című darabjat Mihai Maniutiu vendégrendezésében.
„Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk.
Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben.
...mondja Lábán Kati, az RS9 Színház igazgatója, miközben bejárom az utcáról kicsinek tűnő színházat, csak a mélybe vezető meredek lépcső ijesztő kissé, de belül nem várt izgalmas terekkel rendelkezik és műsora, ha lehet, még meglepőbb.
…mondta Marton Endre rendező a 22 éves Csákányi Eszternek a Nemzeti Színházban és bizonyára nem sejtette, hogy a csoportos szereplők közül kitűnő fiatal lány pályáján fényesen igazolja majd a megállapítást.
Mi más mutatná meg a magyar nyelvet beszélő közösség gondolkodásának mélységeit, mint az irodalom – ezért is döntött úgy a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, hogy Krasznahorkai László több nyelven is megjelent Sátántangó című regényének részleteivel ünnepli a magyar kultúra napját.
Kubik Anna 45 esztendeje van a pályán, láttuk főszereplőként Portiának, Melindának, Grusénak, Aasenak, Muskátnénak, Lady Milfordnak, Rickl Máriának és láttuk címszereplőként Júliának, Melindának, Yermának, Johannának.
A Kolozsvári Állami Magyar Színházban bemutatták Büchner: Woyzeck című darabjat Mihai Maniutiu vendégrendezésében.2005. április 2.
címlapjáról ajánljuk
Interjúk
Interjúk
Interjúk