A 81 éves korában elhunyt Lukáts Andor a rá figyelő szakma szerint „színészkirály" volt. De akik együtt dolgozhattunk vele, akár Kaposváron, akár - mint legutóbbi műcsarnoki kiállításán - a szeretni való nagy művészt csak így szólítottuk: Luki. Ez kifejezte kollégáival kialakított harcos-bensőséges viszonyát.
Lukáts Andor a 70-es években felpörgő amatőr szférában, a Pinceszínházban kezdte páratlanul gazdag pályáját. 1972-ben szerződött a Kaposvári Csiky Gergely Színházhoz, ahol hamarosan a társulat egyik vezető művésze lett. 1983-ban rendezőként is itt debütált. Legemlékezetesebb szerepeiből a Godotra várva, a Pinokkió és a Marat halála ikonikus alakításait idézzük most. Utóbbival a színház - és ő is, mint annak címszereplője - elnyerte az 1982-es BITEF Világszínházi Fesztivál összes fődíját. 1982-91 között rendezőként is dolgozott Kaposváron.
1994-2008 közt a Katona József Színház művésze lett. Az itt 20 évig sikerrel futó Portugál rendezése a színház leghosszabb sikerszériája lett. A Kamrában Halász Péter képzőművésszel műfaj-alapítóként Hírszínház címmel indítottak közéleti sorozatot. 2008-ban megalapította a Sanyi és Aranka Színházat.
Filmszerepei közül az Eszkimó asszony fázik, a Tiszta Amerika vagy a Sose halunk meg! a magyar filmtörténet örökbecsű figuráivá váltak.
A szó legszentebb értelemben munka-megszállott volt. A Film- és Színművészeti Egyetemen tanított is. Városi installációinak közéleti érzékenységével, a street-art műfaj igen szabad vizuális formáival felelősségteljesen szólította meg az utca emberét.
Számos nemzetközi szakmai kitüntetése mellett 1985: Jászai Mari-, 1997: Érdemes Művész-díj elismerést kapott, 2006-ban Kossuth-díjas lett.
Ezzel a képpel köszönünk el Lukáts Andortól, aki 2019-ben egy új arcát mutatta meg a Műcsarnokban Sorskérdések című kiállításával. Videóinstallációja hét életkoron keresztül, különböző nemű, különféle sorsú hétköznapi emberek mindannyiunkat megszólító történeteiről mesélt.
A magyar színházművészet kiemelkedő alkotójától műcsarnoki kollégáinkkal együtt búcsúzunk.
Válogatás az archívumból
Az Aradi Kamaraszínház bemutatta Heiner Müller: Kvartett című előadását Balog József rendezésében.
Mi más mutatná meg a magyar nyelvet beszélő közösség gondolkodásának mélységeit, mint az irodalom – ezért is döntött úgy a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, hogy Krasznahorkai László több nyelven is megjelent Sátántangó című regényének részleteivel ünnepli a magyar kultúra napját.
Kubik Anna 45 esztendeje van a pályán, láttuk főszereplőként Portiának, Melindának, Grusénak, Aasenak, Muskátnénak, Lady Milfordnak, Rickl Máriának és láttuk címszereplőként Júliának, Melindának, Yermának, Johannának.
Ikonikus előadását gondolja újra a Budapest Bábszínház: a Semmi című, 13 éven át nagy sikerrel futó produkció február 20-tól Semmi 2.0 címmel, új szereposztással, friss zenei világgal és megújult vizualitással tér vissza, ezúttal a Nagyszínpadon.
Különleges arcát mutatja meg a közönségnek Vajda Boróka: a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház primadonnája ezúttal nem a színpadon, hanem a festővásznon mesél. BORO BASE című festménykiállítása január 15-én nyílik meg a színház nézőtéri büféjében.
Székely Gábor Kossuth-díjas rendező egyike azoknak, akik meghatározták a XX. század második felének magyar színházi életét, ízlését, alapkérdéseit. Bár ő jóval szerényebben fogalmaz. Azt mondja, talán említhetne három vagy négy darabot, amit sikerült jól megcsinálnia.
László Béla neve több generáció számára összeforrt a szolnoki Szigligeti Színház előadásaival. Több mint ötvenöt éve dolgozik a színházi háttérben, világosítóként majd fővilágosítóként rendezők, színészek és nézők élményeit formálja láthatatlanul, mégis meghatározó módon.
Az Aradi Kamaraszínház bemutatta Heiner Müller: Kvartett című előadását Balog József rendezésében.2012. június 25.
címlapjáról ajánljuk
Temesvári Csiky Gergely Színház
Interjúk
Interjúk