A 81 éves korában elhunyt Lukáts Andor a rá figyelő szakma szerint „színészkirály" volt. De akik együtt dolgozhattunk vele, akár Kaposváron, akár - mint legutóbbi műcsarnoki kiállításán - a szeretni való nagy művészt csak így szólítottuk: Luki. Ez kifejezte kollégáival kialakított harcos-bensőséges viszonyát.
Lukáts Andor a 70-es években felpörgő amatőr szférában, a Pinceszínházban kezdte páratlanul gazdag pályáját. 1972-ben szerződött a Kaposvári Csiky Gergely Színházhoz, ahol hamarosan a társulat egyik vezető művésze lett. 1983-ban rendezőként is itt debütált. Legemlékezetesebb szerepeiből a Godotra várva, a Pinokkió és a Marat halála ikonikus alakításait idézzük most. Utóbbival a színház - és ő is, mint annak címszereplője - elnyerte az 1982-es BITEF Világszínházi Fesztivál összes fődíját. 1982-91 között rendezőként is dolgozott Kaposváron.
1994-2008 közt a Katona József Színház művésze lett. Az itt 20 évig sikerrel futó Portugál rendezése a színház leghosszabb sikerszériája lett. A Kamrában Halász Péter képzőművésszel műfaj-alapítóként Hírszínház címmel indítottak közéleti sorozatot. 2008-ban megalapította a Sanyi és Aranka Színházat.
Filmszerepei közül az Eszkimó asszony fázik, a Tiszta Amerika vagy a Sose halunk meg! a magyar filmtörténet örökbecsű figuráivá váltak.
A szó legszentebb értelemben munka-megszállott volt. A Film- és Színművészeti Egyetemen tanított is. Városi installációinak közéleti érzékenységével, a street-art műfaj igen szabad vizuális formáival felelősségteljesen szólította meg az utca emberét.
Számos nemzetközi szakmai kitüntetése mellett 1985: Jászai Mari-, 1997: Érdemes Művész-díj elismerést kapott, 2006-ban Kossuth-díjas lett.
Ezzel a képpel köszönünk el Lukáts Andortól, aki 2019-ben egy új arcát mutatta meg a Műcsarnokban Sorskérdések című kiállításával. Videóinstallációja hét életkoron keresztül, különböző nemű, különféle sorsú hétköznapi emberek mindannyiunkat megszólító történeteiről mesélt.
A magyar színházművészet kiemelkedő alkotójától műcsarnoki kollégáinkkal együtt búcsúzunk.
Válogatás az archívumból
A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat bemutatta Tímár Péter - Rideg Sándor: Indul a bakterház című vígjátékát Árkosi Árpád vendégrendezésében.
„Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk.
Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben.
...mondja Lábán Kati, az RS9 Színház igazgatója, miközben bejárom az utcáról kicsinek tűnő színházat, csak a mélybe vezető meredek lépcső ijesztő kissé, de belül nem várt izgalmas terekkel rendelkezik és műsora, ha lehet, még meglepőbb.
…mondta Marton Endre rendező a 22 éves Csákányi Eszternek a Nemzeti Színházban és bizonyára nem sejtette, hogy a csoportos szereplők közül kitűnő fiatal lány pályáján fényesen igazolja majd a megállapítást.
Mi más mutatná meg a magyar nyelvet beszélő közösség gondolkodásának mélységeit, mint az irodalom – ezért is döntött úgy a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, hogy Krasznahorkai László több nyelven is megjelent Sátántangó című regényének részleteivel ünnepli a magyar kultúra napját.
Kubik Anna 45 esztendeje van a pályán, láttuk főszereplőként Portiának, Melindának, Grusénak, Aasenak, Muskátnénak, Lady Milfordnak, Rickl Máriának és láttuk címszereplőként Júliának, Melindának, Yermának, Johannának.
A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat bemutatta Tímár Péter - Rideg Sándor: Indul a bakterház című vígjátékát Árkosi Árpád vendégrendezésében.2007. július 23.
címlapjáról ajánljuk
Interjúk
Interjúk
Interjúk